Tájékoztató a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüvegekről és térítési rendjéről

Szeretnénk ezzel a rövid szakmai útbaigazítóval tájékoztatni Önöket a képernyős munkahelyeken szükséges szemüvegről és annak térítési rendjéről. Ez az útmutató az eredeti miniszteri rendelet alapján készült. Ez azért fontos, mert a sajtóban számos olyan hír látott napvilágot, amelyek félreinformálták a lakosságot és számtalan tévedés alapjául szolgáltak.

1. Mindenkinek jár-e szemüveg?

Nem. Csak azoknak jár ez a fajta szemüveg, akiknek fénytörési hiba miatt (rövidlátás, túllátás, öregszeműség, stb) miatt dioptriás lencsére van szükségük ahhoz, hogy élesen lássanak. Színezett, dioptria nélküli szemüvegekre nem terjed ki a rendelet által megfogalmazott szöveg és azokra valójában nincs is szükség. A színezett üvegek ugyanis semmilyen különösebb ,,védő” hatással NEM rendelkeznek, pusztán a fényességet, káprázást csökkentik. Kontraszt fokozó hatásukkal a látáskomfortot fokozzák. A szem elfáradása, ,,romlása” nem küszöbölhető ki sem ilyen, sem másfajta szemüveggel. Az elfáradást a pihenöidők beiktatásával, a képernyő előtt töltött összes idő csökkentésével lehet minimalizálni. A színezett lencsék hatását a napszemüvegekéhez lehetne hasonlítani. Ha zavarja a szemünket a túl erős fény, kiválasztjuk a kellemes árnyalatot, akár sportoláshoz, akár autóvezetéshez. Ugyanígy a szobai fények is lehetnek zavaróak, ezekre hozták létre a beltéri színezett lencséket. Ezek azonban semmilyen káros sugárzást kiszűrő hatással nem rendelkeznek; Megvásárlásuk sem tartozik a munkaadó feladatai közé.

2. Minden szemüvegesnek jár-e ez a fajta térítés?

NEM. A rendelet szövege szerint olyannak nem jár a szemüveg, aki a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használ szemüveget vagy kontaktlencsét. Mit jelent ez? Ha valaki például rövidlátó (mínuszos üvege van), az reggeltől estig szemüvegben/kontakt lencsében él, függetlenül attól, hogy épp dolgozik, sportol, autót vezet stb. Tehát hord szemüveget egyébként is, nem csak a monitorhoz. Ugyanígy lehet valakine plusszos szemüvege akár távolra, akár közelre. A munkaadónak akkor kell fizetnie a szemüveget, ha a dolgozó egy másfajta dioptriájú szemüveggel tudja csak a monitort élesen látni. Ez előfordulhat olyanoknál, akiknek már van szemüvegük és olyanoknál is, akiknek egyébként nincs. Az ilyen szemüveg nem is alkalmas arra, hogy utcán vagy máshol viseljék, azt csak a képernyőhöz lehet kényelmesen hordani. A törvényalkotó célja az volt, hogy azokat segítse, akik a munkájuk miatt kénytelenek csak ezt a bizonyos dioptriájú szemüveget hordani. A leggyakrabban egyébként a 40 évesnél idősebb korosztály érintett.

3. Mi van, ha romlik valakinek a szeme?

A helyzet nem változik. Ha az erősebb szemüveget általános, napi viselésre kapja a dolgozó, akkor az nem a munkahely által lesz kifizetve, hanem egyénileg, saját költségre.

4. Ha nincs szemészeti panasz, akkor is kell szemüveget viselni?

Nem. Szerencsére sokaknak nem kell viselniük semmilyen szemüveget, mert jól. látnak és nincsenek panaszaik. Amennyiben mégis kialakul valamilyen probléma (betük homályos látása, korábban nem tapasztalt szempirosság, szemfájdalom) érdemes a foglalkozás egészségügyi orvosnál jelentkezni, aki indokolt esetben szemészhez, optometristához utalhatja a dolgozót. De mint azt már korábban hangsúlyoztuk, nincs speciális ,,védö” szemüveg a monitorokhoz.

5. Jó-e ha képernyőhöz az olvasó szemüvegét használja a dolgozó?

Ha kis dioptriájú még csak az olvasó szemüvege, akkor használhatja a monitorhoz is. De ha erősebb, akkor érdemes külön olvasási és külön monitor távolsághoz elkészített dioptriájút használni, Mivel ezek állandó cserélgetése nehézkes, ilyenkor nagyon hasznosak a multifokális szemüvegek, melyekben egyszerre mindkét dioptria megtalálható.

Minden esetben a szemész szakorvos, vagy optometrista tanácsa és véleménye dönti el, milyen szemüvegre van szükség és az melyik térítési kategóriába tartozik.