A látótér vizsgálat egy teljesen fájdalommentes eljárás, melynek segítségével feltérképezhető az egyén látótere mind a két szemen, de külön-külön. Ezt az úgynevezett látótérvizsgáló, más néven periméter készülék teszi lehetővé. A vizsgálat alatt a páciens egy nagy félgömb előtt ül, miközben az éppen vizsgált szeme pontosan a félkör közepére néz. Ehhez a fejet rögzíteni kell az áll-, és homlok támasszal. A tekintetet a félgömb közepén látható jelre kell fixálni, majd a félgömb belsejében, különböző helyeken jelennek meg kis fénypontok. Ezek előtűnését egy kapcsoló megnyomásával kell jeleznie a vizsgált személynek.
A térnek azt a részét nevezzük látótérnek vagy látómezőnek, melyet egy pontra fixálás közben egyszerre észlelünk szemeinkkel. Amikor mozdulatlan szemmel nézünk előre, a fixált tárgyat élesen látjuk. Viszont körülötte is nagyon sok mindent észlelünk – fent, lent, jobbra és balra is – anélkül, hogy a szemünket más irányba mozdítanánk. Ezt az egész területet hívjuk összefoglalva látótérnek.
Ezen belül centrális és perifériás látótérről beszélhetünk. Míg az első az éles látásért, az arcfelismerésért, valamint a színárnyalatok megkülönböztetéséért felel, addig a második a tájékozódásban segít minket. Persze a perifériás látás nem képes arra, hogy finom részleteket meg tudjunk különböztetni, mégis segítségével érzékeljük a mozgást, valamint kissé a színeket is.
Megkülönböztetünk egyszemes – amit csak egy szemmel látunk -, illetve kétszemes látóteret. A középső részen, centrálisan a két szem látótere fedi egymást. A látótér vizsgálat során az egyén látóterét térképezzük fel.
Látótérkiesésről akkor beszélünk, amikor a beteg látótere csökken a látópálya bármely részének károsodása miatt. Ez kezdetben igen gyakran főleg a perifériás részeket érinti, de előfordulhat a látás központjához közel is. Ahogy már említettük, a két szem látótere középen fedi egymást, így amennyiben az egyik szemet ezen a területen érinti a látótérkiesés, akkor a másik szem ezt kompenzálja. Emiatt a centrális látótérkiesés sok esetben nem is tűnik fel a betegnek, főként, ha ezek a folyamatok lassan lépnek fel. A glaukómás károsodások mindaddig észrevétlenül haladnak előre, míg mindkét szemen ugyanaz a látótér terület ki nem esik.
Nagyobb látótérkiesést általában olyan különböző örökletes, illetve sorvadásos betegségek okozhatnak, melyek a látóideget támadják meg. Lehet a zöldhályog első jele is, de szürkehályog vagy makuladegeneráció is húzódhat a háttérben. Ezen kívül eredményezhet látótérkiesést a retina leválása is, mely szintén nagyon gyors segítséget igénylő szemprobléma.
Sajnos a leírtak alapján láthatjuk, hogy sokszor kezdetben egyáltalán nem is észlelhető a látótérkiesés. Viszont egy idő után vannak olyan árulkodó jelek, melyekre érdemes felfigyelni. Ilyen lehet az éles látásban előforduló negatív változás, illetve a formák és apró részletek megkülönböztetésében adódó nehézség is. Szintén aggodalomra adhatnak okot a látómező közepén megjelenő homályos foltok. Ezek később sötét foltokká alakulhatnak, ami idővel problémát okozhat a vezetésben, illetve az olvasásban is.
Ahhoz, hogy a látótérkieséseket kellő időben felismerhessük, és ennek további alakulását is nyomon tudjuk követni, látótér vizsgálatra van szükség. Ez nem csupán olyan szembetegségek korai diagnosztizálásában segít, mint a zöldhályog, hanem egyes neurológiai megbetegedések esetén is fontos lehet.
Míg a korábbi készülékeken ezeket a kis fényfoltokat az orvos mechanikusan mozgatta, addig a modern perimétereken már a számítógép szabályozza ezek megjelenését, és regisztrálja a beteg visszajelzéseit. A látótérvizsgálónak köszönhetően fény derülhet a látótérkiesésre, valamint annak nagyságára is.
Egy glaukómás beteg estén például a szemorvosi gondozás elengedhetetlen:
A zöldhályog olyan krónikus, lassú lefolyású betegség, melynek során a látóidegrostok száma folyamatosan csökken. Az idegrostok pusztulása a látótér beszűkülését és a látás maradandó károsodását okozza. A glaukómás páciensek rendszeres szemorvosi ellenőrzésének célja, hogy segítsük a szem funkcióit megőrizni. Csak az időben elkezdett és megfelelő terápia óvhatja meg a látást. A betegség lefolyásában a belgyógyászati kockázati tényezőket is figyelni kell.
Amennyiben észleljük a feljebb leírt tüneteket, feltétlenül érdemes elmenni látótér vizsgálatra. Emellett természetesen vannak olyan kórképek, illetve élethelyzetek, melyek miatt mindenképpen indokolt elvégeztetni. Az alábbi felsorolásban összeszedtük, melyek lehetnek ezek:
Vannak olyan esetek, amikor a hagyományos vizsgálatokhoz képest egy sokkal komplexebb látásvizsgálatra van szükség, ez a funkcionális szemvizsgálat. Átfogó, akár gyógypedagógiai vizsgálatként is említhető feltérképezés rámutat a tanulási zavarok és a látás összefüggéseire
A kontaktlencséket ma már rendkívül széles körben alkalmazzák, legtöbbször a látáshibák korrigálására, de gyakran esztétikai megfontolásokból is. Nem mindegy azonban, hogy milyen lencsét választunk
Az OCT – optikai koherencia tomogaráfia – vizsgálat lehetővé teszi, hogy a szem ideghártyáját, valamint a látóideg és makula állapotát, és ezek megbetegedéseit ki tudjuk szűrni.
A Premium Vison szemészetnél a szemnyomás mérése non-contact tonométer segítségével zajlik. A teljesen fájdalommentes vizsgálat alatt a szemeinket nem érinti a műszer, így érzéstelenítő alkalmazására sincs szükség.
A szemfenék vizsgálat minden szemorvosi vizsgálatnak részét képezi. Nem csak a szemgolyó, hanem annak minden védőszerve – vagyis a szemizmok, a szemgödör, illetve a szemhéj – állapotának felmérésére szolgál.
A polateszt egy olyan speciális vizsgálati módszer, mely képes kimutatni a rejtett kancsalságot. Mivel ez a probléma valóban sokáig rejtve maradhat.