De mit jelent pontosan a retinaleválás?
A szóban forgó szembetegség tulajdonképpen a retina, vagyis a látóhártya leválását eredményezi az alsó pigmenthám rétegtől. Mivel a retinán keletkező szakadásokon keresztül az elhígult üvegtesti folyadék be tud jutni a retina alá, így ennek következtében az elemelkedik. Ezek a szakadások lehetnek kerek-, vagy patkó alakúak, aprók, de akár hosszú, résszerű repedések is. Ez a folyamat súlyosan veszélyezteti a látást, ezért érdemes az első tüneteknél szakember segítségét kérni, hogy pontosan tudjuk, retinaleválással állunk-e szemben.
A retinaleválás tünetei
Ez a szemprobléma kezdetben szikralátást okoz, ilyenkor fénylő, villódzó pontok, vagy éppen sötét, repkedő homályok jelennek meg a szem előtt. Ha ez a jelenség egyre gyakrabban előfordul, akár állandósul, esetleg csak az egyik szemet érinti, akkor joggal gyanakodhatunk retinaleválásra, ezért mihamarabb el kell mennünk szemvizsgálatra. Addig is kerülni kell a fizikai megterhelést, legyen az munka vagy éppen sport.
Később látótérkiesés is jelentkezik és a látásélesség drasztikusan csökken, amikor a sárgafolt területét – mely az éleslátásért felel – is eléri a probléma. Ilyenkor már csak fényeket és árnyékokat lát a páciens. Amennyiben még ekkor sem kap segítséget a szem, sajnos teljes látásvesztés is jelentkezhet.
Kiket érint gyakrabban ez a szemprobléma?
Az erősen rövidlátók esetében sokkal nagyobb a retinaleválás kockázata, mint a távollátók, illetve a jól látók körében. Ezen felül inkább idősebb korban jelentkezhetnek a tünetek, de sajnos a fent említett csoport ez alól is kivétel. A mínusz 10 dioptriánál gyengébb látású pácienseknél sokszor már fiatalabb korban is előfordul, gyermekeknél viszont igencsak ritka ez a típusú szembetegség. Mindezeken túl egyes háttérben zajló kórság is járhatnak retinaleválással, amit bővebben az okok között részletezünk.
Mi állhat a retinaleválás hátterében?
A retinaleválás leggyakoribb oka, amikor valamilyen mechanikai sérülés éri a szemet. Ez lehet bármilyen baleset, ütés, rúgás vagy olyan erős fizikai megterhelés – például egy nehéz tárgy megemelése -, ami a feljebb leírt kockázati csoportokat tekintve könnyen eredményez szakadást a retina perifériás részén. Ezen kívül gyakran írható ez a probléma a cukorbetegség számlájára is, ahol a kötőszövetek zsugorodása terjed ki a retina területére is. Szintén okozhatják ezt a szembetegséget olyan szemészeti daganatok, melyek az érhártyát érintik, hiszen ezek feszítő hatással vannak a retinára.
Hogyan diagnosztizálható a betegség?
A retinaleválás többféle módszerrel is kimutatható. Ilyen például a szemfenéktükrözés, az ophthalmográfia, illetve a látótér vizsgálat. Míg az előzőket pupillatágítással végzik, addig a látótér vizsgálathoz ez egyáltalán nem szükséges. Amikor a páciens elmondja panaszait, a szemet vizsgáló szakorvos már eleve gyanakodni fog, hogy ez lehet a probléma. Sőt, még arra is következtetni tud, hogy melyik tájékon jelentkezhetett a probléma, hol található esetleges szakadás.
A retinaleválás kezelése
Minél hamarabb szakorvoshoz fordulunk a tünetek észlelését követően, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. A retinaleválást minden esetben műtéti úton lehet orvosolni. Azt figyelembe véve, hogy mekkora a probléma és milyen területeket érint, többféle műtéti beavatkozás is szóba jöhet, ami természetesen a vizsgálati eredményektől, valamint a szemorvos döntésétől is függ.
Amennyiben a retinaleválás műtéti kezelése még azelőtt megtörténik, hogy a probléma a makula területét is elérné, akkor igencsak jó esélyeink vannak, akár tökéletes látást is elérhetünk. Ellenkező, súlyosabb esetben azonban már akkor is eredményesnek mondható a műtéti eljárás, ha legalább 40-50 százalékos látást sikerül elérni általa.
