Mit is lehet tudni tulajdonképpen a kék fényről?!
Természetesen a napfényben is megtalálható a kék fény A látható fény spektruma 380-780 nm között van. A kék fény a legközelebbi látható fény a láthatatlan ultraibolya fényhez képest, így ez az egyik legmagasabb energiájú látható fény, ami bejut a szemünkbe. A 420 és 480 nm között lévő kék ibolya különösen káros hatású, hiszen a retinába bejutó nagy energiájú fény jelentősen hozzájárul a szem károsodásához.
Összefoglalva: a kék fény spektruma a legrövidebb, így a legnagyobb energiájú hullámhossz. A nagy energiájának köszönhetően könnyedén átjut a szem törőközegein így károsítva a szemünket, és az idegrendszerünket.
Ahhoz, hogy tudjuk, hogyan károsít, tudnunk kell, hogy mi is a feladata a kék fénynek a szervezetünkben. A látható fény segít szinkronizálni a biológiai óránkat egy 24 órás ciklusra. Ezt a ciklust hívjuk cirkadián ritmusnak, ami segít fenntartani a megfelelő biológiai és pszichológiai ritmust azáltal, hogy optimalizálja az ébrenléti és alvási ritmust. Ez a rendszer optimális egyensúlyban tartja a szervezet működését, az alvás minőségét, a hangulatunkat, és a kognitív teljesítményünket, azaz a fizikális és mentális egészségünket. A meghibásodása különböző pszichés és idegi elváltozáson alapuló betegséghez vezethet. Erre a ritmusra van a legnagyobb befolyással a kék fény. De mégis hogyan?
Mint sok minden a szervezetünkben, ez a ritmus is egy hormonálisan szabályozott folyamat, amelyet a melatonin hormon szabályoz. Ez a hormon segít éjjel az elalvásban, és a jó minőségű alvásban azáltal, hogy sötétben termelődik. Világosban pedig lebomlik a kék fény hatására, ami segíti az egész napos produktivitást, és az ébrenlétet. Így már sejthetjük, hogy a kék fény tulajdonképpen ott fejti ki a káros hatását, ha sötétben nem engedi termelődni a melatonint, így nem engedi a szervezet megfelelő pihenését.
Szerintem mindenki tapasztalta, hogy egy pár órás alvás után milyen nyűgös, tompa, rossz közérzetű a következő nap. Sajnos a kék fénynek való folyamatos kitettség pont ezt teszi velünk folyamatosan, napról napra csak fokozva a diszkomfortot a mindennapokban. Erre lehetne legyinteni is, hogy mit nekünk egy kis kialvatlanság. Viszont hosszú távon szerintem senkinek nem kell bemutatni, ez mit tesz a szervezetünkkel. Az először csak nyűgös napokból stresszes mindennapok lesznek, ami akár krónikus elváltozásokhoz is vezethet.
Betegségek, melyekért a kék fény hatása is felelhet
Egy Spanyolországban végzett kutatás összefüggést talált a kék fénynek való kitettség és a különböző rákos megbetegedések (pl.: mellrák, prosztatarák), a cukorbetegség, és a szívbetegség kialakulása között. Persze még több bizonyítékra van szükség az egyértelműsítésig, de az összefüggés már látható. Viszont azon kívül, hogy az egész szervezetet befolyásoló következményeket néznénk, beszélnünk kell arról is, hogy mit tesz a szemünkkel a kék fény.
Ahhoz, hogy az idegrendszerig eljusson a fényinger és kiváltsa a hatását, előtte át kell jutnia a szem törőközegein, a szaruhártyán, szemlencsén, hogy eljusson a retináig, ahol a receptorok felveszik az információt és továbbítják. Mivel a kék fény, ahogy már említettük, egy nagy energiájú sugárzás, így azzal, hogy áthalad a szem rétegein, azokat is károsítja. Ugye az UV sugárzás elleni védelemről már mindenki hallott. De attól, hogy megteszünk mindent, hogy az UV sugárzás ne jusson be a szemünkbe, a kék fény még bejut, áthalad a szem elülső részén, ahol szemszárazság alakulhat ki, és eléri a retina sejtjeit.
A retina több rétegből épül fel, ugyanúgy, mint a bőrünk. A kék fény, ha eléri a legfelső réteget, és károsítja azt, akkor onnantól szabad utat kap a legfelső réteg alatt elhelyezkedő fényérzékelő sejtekhez (fotoreceptorok), ami tulajdonképpen eljuttatja az információt az idegrendszerhez, hogy kialakuljon a látás. Ha ezek a fotoreceptorok károsodnak, akkor már könnyen kitalálhatjuk, hogy a látásunk kerül veszélybe. Felnőtteknél is sok kérdést vet fel a kék fény hosszú távú hatása, de talán gyerekeknél még többet.
Fiatalkorban a szemünk törőközegei még nagyon átlátszóak, tiszták. Nincs bennük semmilyen elváltozás, ami miatt esetleg kevesebb fény jutna be, sőt ha megnézzük a gyerekeket, a pupillájuk is sokkal tágabb a felnőttekéhez képest. Ezek azt összegzik, hogy sokkal több fény jut a szemükbe, a felnőttekhez képest, így hatványozottan érvényesülnek náluk a kék fény káros hatásai. (Az UV sugárzásé is, ezért ajánlott nekik is UV szűrős szemüveget, napszemüveget hordaniuk.)
Bár még nem érthető teljesen ennek a folyamatnak a romboló hatása, de már jócskán találni olyan tanulmányokat, ahol elég erős összefüggések mutatkoznak. Például a Sleep Medicine szaklapban megjelent cikkben rámutatnak, hogy egyenes arányosság mutatható ki a napközbeni kütyüzés és az éjjeli alvás (idejének és minőségének) csökkenése között, ami veszélyezteti a fiatal korosztály fizikális és mentális egészségét is.
Foglaljuk össze egy kicsit, hogy milyen negatív hatásai is lehetnek a kék fénynek:
Szárazszemes panaszok kialakulása, homályos látás, retina károsodás, emiatt kialakuló vakság, minőségi és mennyiségi alváshiány, fejfájás, fizikális, és mentális problémák.
Ahhoz, hogy el tudjuk kerülni ezeket a problémákat, érdemes elgondolkodnunk, hogy tulajdonképpen mi minden sugározza felénk ezt a kék fényt. Ugye arról már beszéltünk, hogy a napsugárzás is tartalmazza, a látható fénynek része. Azonban a természetes fényen kívül a digitális kijelzők is folyamatosan sugározzák ezt a spektrumot, hiába bármilyen beállítás, teljesen kikapcsolni nem tudjuk, csak csökkenteni. Így folyamatosan kapjuk a terhelést a TV-ből, monitorokból, okos telefonokból, tabletekből, gyakorlatilag minden kijelzőből, ezen kívül még a fluoreszkáló és LED világításokból is.
Milyen megoldás lehetséges akkor, hogy megvédjük magunkat ezektől a káros hatásoktól? Minden szemüveglencse gyártónak elérhető már monitorszűrő rétege, amiről pont azt kell tudni, hogy kiszűri a kék fénynek azt a spektrumát, amelyik károsítja a szemeinket, de átengedi azt a spektrumot, amelyikre szükségünk van a megfelelő melatonin hormon termelésének normális működéséhez.
Ezzel a réteggel a szemüveg megmarad teljesen átlátszónak, nem színezettek a lencsék, mindössze egy kékes csillogása van, ahogy megcsillan rajta a fény. Mivel ezek optikai lencsék, ezért nagyon széles dioptriatartománnyal elkészíthetőek, de akár dioptria nélkül is rendelhetőek, ha valaki tudatosan szeretne képernyő előtt dolgozni, de nincs szüksége korrekcióra. Azért, hogy kicsit érzékeltessük, milyen hatása van ennek a lencsének, kerestünk több tanulmányt is (Southeastern University, USA, vagy a Medscape Medical News több cikke), amelyekben arra a következtetésre jutottak, hogy a kékfényszűrős szemüvegek közel megduplázták az éjszakai melatonin szintjét. Lássuk be, ez nem kis eredmény.
Remélem sikerült egy kicsit letisztáznunk, hogy tulajdonképpen miért is annyira felkapott a kék fény szűrés. Ha szeretnél személyreszabott konzultációt, keress minket bátran.
Források:
1 American Optometric Association: 2019.Július: Blue-light hype or much ado about nothing?
2 AOA: 2017.Október: Blue light, devices might crimp teens’ zzzs
3 AOA: 2018.Május: Blue light’s link to prostate and breast cancers
4 AOA: 2020.Június: Children’s myopia risk linked to smartphone use, study says
5 Journal of Biophotonics: 2019.December: Siegfried Wahl et.al.: The inner clock—Blue light sets the human rhythm
6 Ophthalmic & Physiological Optics: 2017.Október: Laura E Downie: Blue-light filtering ophthalmic lenses: to prescribe, or not to prescribe?
7 All About Vision: 2021.Május: Gary Heiting: Blue light facts: Is blue light bad for your eyes?
8 Integrative Biology: 2017.Március: Jiyoung Moon et.al.: Blue light effect on retinal pigment epithelial cells by display devices
9 Zeiss: DuraVision® BlueProtect – Ideális beltéri tevékenységekhez. Célzott kék fény elleni védelem színtelen lencsékhez
