Tanulási nehézségek, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, ADHD, autizmus – csak néhány azon rendellenességek, neurodivergens jegyek közül, amelyek mintha egyre nagyobb számban jelennének meg a gyerekeknél, vagy akár a fiatal felnőtteknél. De tudtad, hogy nem is mindig ez okozza a problémákat?
Egyre többen küzdenek tanulási, fókuszálási problémákkal. Van, aki a tévét, sorozatokat, közösségi médiát vádolja emiatt, van, aki szerint a stressz az oka, ami már kisgyerekkorban megjelenik, mások szerint pedig a szám nem növekedett, csak immár nevet tudunk adni a panaszoknak.
Természetesen ezek létező jelenségek, és egyes esetekben akár komoly nehézséget is jelenthetnek mind a gyermek, mind a családja számára. A helyzet viszont az, hogy nem mindig a genetikában és a körülményekben keresendő a tünetek oka; néha ott van a szemünk előtt, csak nem látjuk. Szó szerint.
Az ember élete során rendszeresen részt vesz látás, pontosabban éleslátás-vizsgálatokon, ahol vagy mindent rendben találnak, vagy szemüveget írnak fel a helyzet javítására. Amikor azt vesszük észre magunkon, vagy gyermekünkön, hogy egyre nehezebb a fókusz, nehéz olvasni, nehéz feldolgozni, ami előttünk van, akkor nem gyanakszunk arra, hogy a látással lehet a probléma, hiszen azt évente-kétévente ellenőriztettük, ugye?
Mi köze a látásnak az ADHD-hoz, diszlexiához és fókuszvesztéshez?
Hogyan tanulunk? Elsősorban vizuálisan: olvasunk, videókat nézünk, ábrákat, táblázatokat böngészünk. A szemünk épsége kulcsfontosságú a folyamatban.
Mi történik, ha a szem nem teljesen egészséges? Hamar elfáradunk, összefolynak a betűk, képek, elvesznek a részletek. Ettől idegesek és frusztráltak leszünk, amit felnőtt korban is nehezen palástolunk, de kisgyerekkorban még bizony gyakran csapkodásban, hisztiben jelentkezik. Az ide-oda csapongás, a türelmetlenség, vagy éppen a katatón „bezárkózás”, elfordulás a külvilágtól több, neurodivergens állapot tünetére is hasonlíthat, ezért ilyenkor a szülők gyakran viszik el a gyermekeket szakemberhez, aki felállít egy diagnózist. Ami nem biztos, hogy helyes.
Hogyan deríthet ezekre fényt a funkcionális látásvizsgálat?
Az éleslátás, amit a mindenki által jól ismert tesztekkel vizsgálnak, csak egy része a látás egészének. Emellett fontos tényező még a térlátás (a tárgyak egymáshoz való elhelyezkedése a térben), a látótér (az a terület, amit a szem mozgatása nélkül belátunk), a szemidegek, a szemmozgás, az erek állapota, a fénytörés és még sok más paraméter. Ezekre is léteznek speciális vizsgálatok, csak azokat jellemzően nem végzik el a legtöbb optikában és szemorvosnál.
Pedig ez nem csak azért lenne fontos, hogy az ember a helyes diagnózissal a zsebében menjen haza. Az ADHD, az autizmus, diszlexia vagy diszkalkulia diagnózisa rányomhatja a bélyegét az ember önértékelésére, vagy arra, hogyan bánnak egy gyerekkel az iskolában, de képzeljük el, mennyivel rosszabb a helyzet, ha ez a diagnózis ráadásul téves!
Nem véletlen, hogy hasonló tünetek megjelenése esetén a kivizsgáláskor Angliában kötelező a funkcionális látásvizsgálat is, hogy kizárhassák a szemproblémák fennállását.
Az időben felismert látásproblémák ráadásul javíthatók, sőt, akár teljesen meg is szüntethetők, így nem kell az illetőnek élete végéig olvasási, fókuszálási nehézségekkel küzdenie. A Rapidusnél a kész diagnózis után kollégánk, Fabrizio Bonci egy kezelési tervet, rehabilitációs programot állít össze, amelyek segítenek a szemizmok, a szem fókuszálási képességeinek helyreállításában, vagy különleges szemüveget, prizmát ajánl, ami jelentősen csökkentheti a panaszokat.
