A megfelelő dioptria kiválasztása
Lássuk vele a hangyabetűket, de a szomszéd falu tornyát is, ráadásul álljon jól nekünk, hiszen a békebeli reklám szerint a szemüveg öltöztet. Irány tehát a legközelebbi optikai szaküzlet, ahol a dilemmánknál, -szerencsére! jóval nagyobb a kínálat. Elsőre mindannyian azt gondoljuk, hogy a megfelelő dioptria kiválasztása nem rajtunk, a páciensen múlik, hanem a szemészorvoson és az optometristán. Azonban ez így nem teljesen igaz!
A szemüvegfelírás, illetve maga a látásvizsgálat két igen fontos részből áll, az objektív és a szubjektív látásvizsgálatból.
Objektív látásvizsgálatnak a komputeres, gépi mérést nevezzük. Egyszerűen fogalmazva: a komputer (autorefraktometer) leméri a szemünk törőerejét, és a normális, átlagos értékhez képest adja meg az eltérést dioptriában, ami a látáshibánknak megfelelő érték.
Mivel az emberi szem bonyolultabb az egyszerű optikai lencsénél, pontos mérést nagyon nehéz, szinte lehetetlen végezni. Ha mégis erre törekszünk és persze erre törekszünk! nem biztos, hogy az így mért eredmény kényelmesen viselhető lesz számunkra.
Éppen ezért nagyon fontos a szemvizsgálat úgynevezett szubjektív része. Ami nem más, mint a hagyományos, táblaolvasással, próbalencsék felhelyezésével végzett szemüvegpróba. Ennek során először meghatározzuk a távoli dioptiát, majd ezután, ha szükséges, az olvasó- vagy munkaszemüveg dioptriáját. A páciens részéről fontos továbbá, hogy jelezze a szemüveget felíró szakembernek, ha szédülést, bármiféle bizonytalanságot, kellemetlen közérzetet, fejfájást, torz látást tapasztal a lencsepróbák során.
A végül kiválasztott szemüveg dioptriái nem a két szem külön-külön mért dioptriájából, hanem a két oldal összehangolásával, az úgynevezett binoculáris (kétszemes) korrekcióból adódik. Sok esetben, ha jelentősebb a különbség a két szem látáshibája között, vagy szemtengelyferdülést találunk (cilinderes korrekció), nem a teljes dioptria kerül a szemüveglencsékre, hanem igen gyakran valamivel gyengébb, kényelmesen viselhető dioptriát javaslunk.
Az olvasó- és munkaszemüvegek esetében a dioptriák megválasztását nagyban befolyásolja a szemüveg felhasználási területe. Más-más dioptria szükséges olvasáshoz, monitornézéshez és az egyéb munkához. (Ez sok esetben befolyásolja a lencsetípus kiválasztást is.) Egy kényelmes olvasószemüveg gyakran fél vagy negyed dioptriával erősebb, mint egy munkaszemüveg. Az olvasótávolság és a monitortávolság között akár egy, másfél dioptria különbség is lehet.
Egy aprólékos, precíziós munkához (például órásnál, ékszerésznél) viszont gyakorta akár fél dioptriával is erősebb lencsét választunk, mint egy olvasószemüveghez. Ezért igen fontos, hogy a szemüveg felírását végző szakemberrel pontról pontra megbeszéljük, hogy mit is várunk el majd a szemüvegtől, hogy ezek figyelembevételével határozhassa meg a felírt dioptriákat.
Fontos továbbá, hogy a látásvizsgálatra vigyük magunkkal korábbi (akár rossz, már nem szívesen használt) szemüvegeinket is. Ezekből az optikus szakember számára nagyon sok minden kiderül! Megállapíthatja például, hogy a páciens korábban milyen dioptriákat tudott vagy éppen nem tudott viselni, mekkora cilinderértékhez szokott hozzá stb.
Figyelem! Ne alkudozzunk a szakemberrel, ne hivatkozzunk arra, hogy nekem kevesebb dioptria is elegendő lenne. Ha bármilyen kételyünk támadna, inkább kérjük ki egy másik szakember véleményét is, mielőtt szemüveget vásárolnánk.
Tudta-e?
A látásproblémák már évezredek óta foglalkoztatják az emberiséget. Például az araboknak már igen korán kiváló módszerük volt a látóélesség vizsgálatára. Megfelelő élességűnek tartották azoknak a szemét, akik a Göncölszekér rúdjának középső csillaga melletti kiscsillagot is látták.
Az optika tudománya felé vezető első lépést az ókor talán legnagyobb csillagásza, Klaudiosz Ptolemaiosz tette meg. ő írta le először a fény egyenes irányban történő terjedését, illetve a fény törésének törvényét.
A mai értelemben vett szemüveg felfedezője az angol származású Roger Bacon (1214-1294) ferencrendi szerzetes volt. Bacon mérte meg elsőként a homorú tükrök fókusztávolságát, és neki tulajdonítható a távcső gondolata is. Egyik könyvében ezt írja: Ha valaki kristályból vagy üvegből való gömbszeleten át néz, amelynek magassága kisebb, mint a sugara, akkor a betűket és a kisebb tárgyakat nagyobbnak látja. Ezért ez egy kiváló eszköz az idős emberek és olyanok számára, akiknek gyenge a szemük.
