Igen. Nem. Attól függ. Összezavartunk? Helyes! Ahogy minden ember más, úgy a stroke sem egyforma, és a látással kapcsolatos hosszútávú hatások is eltérőek lehetnek. A jó hír az, hogy cikkünkben végigvesszük a legfontosabb tudnivalókat!
A stroke, vagy népies nevén agyvérzés, szélütés, gutaütés akkor következik be, ha az agy egy artériája megreped, vérezni kezd, ezáltal más területek oxigénellátás nélkül maradnak. Ilyenkor elhalnak a sejtek, és rövidebb vagy hosszabb távú következményekkel lehet számolni, amik a látásvesztéstől a halálig terjednek.
A stroke-nak többféle fajtája létezik, ráadásul nem mindenkinél ugyanazok a területek érintettek, így nagyon nehéz általánosságban beszélni arról, hogy milyen funkciók vesznek el véglegesen, és mik azok, amik helyrehozhatóak.
A Rapidusnél mi a látással foglalkozunk, így elsősorban ezeket a hatásokat vesszük most górcső alá.
66% esély a látásromlásra
Ahogy fentebb is írtuk, a stroke jellegétől és az érintett területtől függően különböző tünetek jelentkezhetnek, ezek valamelyikét – vagy akár többet is – a betegek 66%-a tapasztalja:
- centrális és/vagy perifériás látásromlás
- szemmozgással kapcsolatos problémák, vagy annak teljes hiánya
- homályos látás
- kettőslátás
- zavaros látás
- térlátás károsodása, vagy hiánya
- olvasási nehézségek
- látótér részleges vagy teljes elvesztése
- fényérzékenység
- tárgyfelismerési problémák
- egyensúlyvesztés
- a vizuális képességek egyéb diszfunkciói
A fenti gondok rontják az életminőséget, bizonytalanságot, más kellemetlenségeket okoznak, ami megkeserítheti a mindennapokat.
Javítható, illetve helyreállítható-e a látás stroke után?
Bizonyos problémák esetén igen, másoknál nem. Ha például a látásélességet érinti a probléma, akkor egy szemüveg sokat segíthet. A szemizmok– a hagyományos fizikoterápiához hasonlóan – szintén erősíthetőek, amivel sok tünet enyhíthető, vagy akár teljesen meg is szüntethető. Színes lencsékkel csökkenthető a fényérzékenység és biztosítják a komfortos látást.
Vannak azonban olyan problémák, ahol a gond nem a szemben, hanem az agyban van, például, ha a páciens látása megfelelő, de a tárgyakat, arcokat nem ismeri fel. Ilyen esetekben specialistánál kell érdeklődni, hogy várható-e javulás, és mit lehet tenni érte.
A szem rehabilitációjáról
A látásunk részben tanult dolgokon alapul, részben pedig a szemizmaink felelősek érte. Ez azért jó hír, mert az izmokat és az agyat a stroke után is lehet „edzeni”, a balesetekhez hasonlóan itt is lehet rehabilitációról beszélni. Szemtornával, különböző gépi kezelésekkel, lencsékkel, prizmákkal ha nem is állítható teljesen helyre a látás, de sok hiányosságot lehet kompenzálni, bizonyos feladatokat pedig alternatív módszerekkel megoldani. A neuro-optometrista ezekben tud segíteni.
Fontos azonban, hogy ezt nem mindenhol említik meg a kórházban, és jellemzően nem is áll rendelkezésre ilyen szakember, ezért a családnak és a betegnek kell szem előtt tartania a szem egészségét! A stroke ellátásához hasonlóan itt is kulcsfontosságú az idő, minél hamarabb megkezdjük a terápiát, annál nagyobb az esély a javulásra.
A látás helyreállása stroke után rendszerint nem egy alkalommal, varázslatra történik, az előzetes állapotfelmérés után általában többször kell részt venni a kezeléseken és rehabilitációs foglalkozásokon. Ezek jellemzően 30-45 percesek, hetente, kéthetente kell ismételni őket és a napi gyakorlás is elengedhetetlen, amihez fontos, hogy a beteg mellett legyen támogató család, barátok, akik gondoskodnak erről is.
