Fiatal lány rövidlátás tüneteivel

A modern életmód és a digitális eszközök használatának növekedése közepette egyre több gyermek szembesül látásproblémákkal, különösen a miópiával, azaz a rövidlátással. Szalay Szabolcs, a Rapidus Optika vezetője segít eligazodni a rövidlátás világában és megosztja velünk, hogyan ismerhetjük fel és kezelhetjük hatékonyan ezt az egyre gyakoribb jelenséget.

A myopia jelentése

A myopia, más néven rövidlátás, egy gyakori fénytörési hiba, amelyben a szem nem tudja megfelelően fókuszálni a távoli tárgyakat, ezért azok homályosan jelennek meg. A myopiás szem esetében a szemgolyó hossza túl nagy vagy a szaruhártya görbülete túl nagy, ami azt eredményezi, hogy a fény a retina előtt fókuszálódik ahelyett, hogy pontosan rajta lenne. A miópia vizsgálat gyerekeknél több lépésből áll, és különböző eszközök és módszerek segítségével történik.

Mi okozhatja és miért van egyre több rövidlátó?

A világ népességének körülbelül 30%-a rövidlátó, és a szakértők szerint ez az arány 2050-re elérheti az 50%-ot is. Magyarországon a gyermekek 20%-a küzd valamilyen fokú miópiával (másként miópia vagy myopia (myops: hunyorgó, pislogó görögül)). A rövidlátás önmagában véve nem szembetegség. A tudomány jelenlegi állása szerint genetikai okai vannak, amire ráerősíthet a környezet, például a gyerekek sokat olvastatásával. Betegesnek csak a rosszindulatú rövidlátás (malignus myopia) számít.

A rövidlátás diagnosztizálása

A vizsgálat első lépése az anamnézis felvétele, ahol a szülőket kérdezik a gyermek látásproblémáiról, családi kórtörténetről és egyéb egészségügyi tényezőkről. Ez a lépés segít a szemésznek, hogy átfogó képet kapjon a gyermek egészségi állapotáról. A fénytörés meghatározására több módszert is alkalmaznak. A legtöbb módszer esetén fényjelet vetítenek a szembe, és annak útját mérve, viselkedését vizsgálva határozzák meg a fénytörést.

  • Skiaszkópia (árnyékpróba): a távolpont mérésén alapul. Csak pupillatágítással végezhető.
  • Automatikus refraktometria: a jelet fotodiódákkal állítják é Érzékeny az alkalmazkodásra és a pontos fixálásra.
  • Keratometria: a szaruhártya középpontjában méri annak törőerejé Alkalmas továbbá az asztigmia mérésére is.
  • Corneatopográfia: topográfiás módszer
  • Ultrahang vizsgálat: a pontos anatómiai viszonyok felmérésére alkalmas.

A gyermekkori miópia vizsgálata

A vizsgálat több lépésből áll, és különböző eszközök és módszerek segítségével történik. Fontos, hogy a szülők figyeljenek gyermekeik látására, mert a korai felismerés kulcsfontosságú a hatékony kezelés szempontjából.

Szalay Szabolcs

Szalay Szabolcs

A látásélesség vizsgálata során a gyermek látását tesztelik távolra és közelre egyaránt. Ehhez általában szemészeti táblákat használnak, amelyek különböző méretű betűket és ábrákat tartalmaznak. A látásélesség vizsgálata során fontos, hogy a gyermek kényelmesen érezze magát, és megértse, mit kell tennie. Ezért gyakran játékos formában végezzük el a teszteket, hogy a kicsik ne érezzék magukat feszélyezve.

A következő lépés a refrakciós vizsgálat, amely objektív és szubjektív mérésekből áll. Az objektív mérések során autorefraktométert vagy retinoszkópot használnak, míg a szubjektív méréseknél különböző lencséket próbálnak a gyermek szemébe helyezni, és a gyermek visszajelzései alapján állapítják meg a pontos dioptriát.

Az ophthalmoszkópia során a szem belső struktúráit, különösen a retinát és a látóideget vizsgálják. Ezt követi a szemtengelyhossz mérése, amelyet ultrahangos vagy optikai módszerekkel végeznek. Ez a mérés segít megállapítani a szemgolyó hosszát, amely fontos információ a miópia diagnosztizálásában.

Az első szemészeti vizsgálatot általában 6 hónapos korban ajánljuk, hogy kizárjuk a veleszületett szemproblémákat. Ezt követően 3 éves korban, majd az iskolakezdés előtt, 5-6 éves korban javasolt újabb átfogó szemvizsgálat. Iskolás korban pedig évente érdemes ellenőriztetni a gyermekek látását.

Érdekesség:

Egyes tanulmányok szerint a digitális eszközök túlzott használata hozzájárulhat a miópia kialakulásához. Ahogy más testrészek, úgy a szem sem abszolút merev, hanem a szervezet önszabályozásához, a homeosztázishoz igazodik. Egy 1988-as német tanulmány szerint a reggeli és az esti törőerő között akár 0,25 dpt különbség is lehet.  Ahogy az állatoknál, úgy az embereken is napszakoktól – és vizuális megterheléstől – függően változik a szem hossza. A legtöbb vizsgált személynél a rövidlátás dél körül a legerősebb. Ellenben a szemlencse és a szaruhártya optikai tulajdonságai állandónak tekinthetők. Lancaster és Williams már 1914-ben megfigyelte, hogy közvetlenül a közelre nézést igénylő munka után a vizsgált személyek távolpontja akár −1,3 dioptriával is eltolódhat. Ez a munka után negyed óráig állt fenn. Ez a jelenség rövidlátóknál tovább tart, mint egyébként. Ezért fontos, hogy a gyerekeknek korlátozott időt engedjünk a képernyők előtt, és biztosítsunk számukra elegendő szabadban töltött időt.

A rövidlátás kezelése és megelőzése

A rövidlátás kezelése többféle módon történhet, beleértve a szemüveg vagy kontaktlencse viselését, valamint speciális szemcseppek használatát. Az ortokeratológia egy olyan eljárás, amely során a gyermekek éjszakára speciális kontaktlencsét viselnek, ami átformálja a szaruhártyát, így nappal nincs szükség korrekcióra.

Szalay Szabolcs: „A miópia kezelésében az egyik legújabb módszer a multifokális kontaktlencsék használata, amelyek csökkenthetik a miópia progresszióját. Emellett fontos, hogy a gyerekek sok időt töltsenek a szabadban, mert a természetes fény segíthet lassítani a miópia kialakulását és súlyosbodását.”

Hogyan segíthetünk gyermekeinknek?

Szülőként fontos, hogy figyeljük gyermekeink látását, és időben felismerjük a miópia jeleit. Ha a gyermek gyakran hunyorog, közel tartja az arcához a könyveket vagy a digitális eszközöket, vagy nehezen olvassa el a táblát az iskolában, érdemes minél előbb szemészhez fordulni.

Szalay Szabolcs: „A szülők szerepe elengedhetetlen a gyermekek látásának megőrzésében. Fontos, hogy rendszeresen ellenőriztessük a gyerekek látását, és támogassuk őket a megfelelő szemüveg vagy kontaktlencse viselésében. Ezen kívül bátorítsuk őket arra, hogy minél több időt töltsenek a szabadban, és korlátozzuk a képernyők előtt töltött időt.”

Miópia Magyarországon

– Magyarországon a gyermekek 20%-a küzd valamilyen fokú miópiával

– Az elmúlt évtizedben a miópia előfordulása jelentősen növekedett, különösen az iskolás korú gyerekek körében.

– A digitális eszközök használatának növekedése és a szabadtéri tevékenységek hiánya hozzájárulhat a miópia kialakulásához.

– A magyar felmérések egybevágnak az európai uniós tapasztalatokkal, hogy az emberek 48-49 százalékának szemüvegre volna szüksége. A probléma részben genetikai alapú.

– Az európaiak 30-32 százaléka rövidlátást okozó öröklött látáshibával (miópiával) születik.

– Szerencsésebbek vagyunk az ázsiaiaknál, akik között ez az arány 75-80 százalék.

– 10 százalék távolbalátó, hipermetrópiás.

– Magyarországon évente több mint egymillió dioptriás szemüveget értékesítenek.

– Szakmai szemmel a ± 6 dioptria eltérés az alapesetek közé tartozik, amely lefedi a teljes lencseigény 78 százalékát. Aki ebben a tartományban vásárol szemüveget, viszonylag olcsón juthat hozzá.

Összegzés

A miópia egyre gyakoribb jelenség a gyermekek körében, amely korai felismeréssel és megfelelő kezeléssel hatékonyan kezelhető. Szalay Szabolcs tanácsai alapján a szülők és szakemberek együttműködésével segíthetünk gyermekeinknek abban, hogy éles látásukat megőrizzék, és teljes életet éljenek.

Szalay Szabolcs: „A rendszeres szemvizsgálatok és a megfelelő életmódbeli változtatások kulcsfontosságúak a miópia megelőzésében és kezelésében. Legyünk figyelmesek, és tegyünk meg mindent gyermekeink látásának védelme érdekében.”

A miópia vizsgálat menete gyerekeknél:

  1. Előzetes anamnézis felvétele:
    • A szülők kikérdezése a gyerek látásproblémáiról, családi kórtörténetről, és egyéb egészségügyi tényezőkrő
  2. Látásélesség vizsgálat:
    • A gyermek látásélességének tesztelése távolra és közelre egyaránt, általában szemészeti táblák segítségé
  3. Refrakciós vizsgálat:
    • Objektív refrakciós mérések: autorefraktométer vagy retinoszkóp használatá
    • Szubjektív refrakciós mérések: különböző lencsék próbálgatása és a gyermek visszajelzése alapján.
  4. Szemtükör vizsgálat (ophthalmoszkópia):
    • A szem belső struktúráinak, különösen a retinának és a látóidegnek a vizsgá
  5. Szemtengelyhossz mérése:
    • Ultrahangos vagy optikai módszerekkel a szemgolyó hosszának meghatározá

 Ajánlott életkor és gyakoriság:

  • Első vizsgálat: Az első szemészeti vizsgálatot általában 6 hónapos korban ajánlják, hogy kizárják a veleszületett szemproblémákat.
  • Következő vizsgálat: 3 éves korban újabb átfogó szemvizsgálat javasolt.
  • Iskolakezdés előtt: 5-6 éves korban, az iskola megkezdése előtt fontos egy alapos vizsgálat.
  • Iskolás korban: Az iskolás korú gyerekek esetében évente ajánlott a szemvizsgálat, különösen ha miópiára vagy egyéb fénytörési hibára utaló jelek mutatkoznak.

 Gyakori jelek, amelyek miópiára utalhatnak gyerekeknél:

  • Homályos látás távolra.
  • Könyv, tablet, telefon közel tartása az arcukhoz.
  • Gyakori pislogás, szemdörzsölé
  • Koncentrálási nehézségek az iskolában, főleg a tábla olvasásakor.

A miópia időben történő felismerése és kezelése kulcsfontosságú a gyerekek látásának és általános fejlődésének szempontjából. Foglaljon időpontot, és jelentkezzen a Rapidus Optika miópia szűrésésre!